VIGYÁZAT, D-VITAMIN-HIÁNY! - A D-vitamin-hiány sok betegség kockázatát megnöveli

2012 február 02

Új a terápiában
A D-vitamin-hiány sok betegség kockázatát megnöveli
VIGYÁZAT, D-VITAMIN-HIÁNY!

A holisztikus gyógyítással foglalkozó orvosok már régen megkongatták a vészharangokat: aki élete nagy részét az irodában, az iskolában vagy otthon a tv előtt ücsörögve tölti, a napfényhiány következtében valószínűleg D-vitamin-hiányban szenved, és sokkal gyakrabban betegszik meg.

   Ahhoz, hogy szervezetünk kellő mennyiségű D-vitaminhoz (tudományos nevén kalciferol) jusson, nem feltétlenül kell minden nap csukamájolajat vagy marhamájat ennünk. Szervezetünk képes a napi szükségletet saját maga is előállítani, méghozzá megfelelő táplálékokból és napfény segítségével. A mérsékelt égövön élő emberek jelentős része azonban nem jut kellő mennyiségű napfényhez, illetve a benne lévő UV-sugárzáshoz. A napfény sokunk számára hiánycikk lett. Ennek több oka van. Egyfelől szinte állandóan zárt helyiségekben tartózkodunk, másfelől városaink felett vastag szmogréteg húzódik, amely kiszűri az UV-B-sugarakat. És ha szabadidőnkben kiruccanunk a természetbe, hosszú ruházattal, fényvédő krémekkel védekezünk az UV-A-sugarak ellen, amelyek bőrrákot okozhatnak.
   A D-vitamin hiánya nem csak a felnőtteket érinti, noha a legtöbb baba már egyéves korában D-vitamint kap tabletta formájában. Azután azonban – ki érti ezt? – teljesen elhanyagoljuk e fontos vitamin pótlását. A következmények elgondolkodtatók. A Robert Koch Intézet felmérése szerint a 2 és 18 éves kor közötti német gyerekek kivétel nélkül D-vitamin-hiányban szenvednek. Az iskolás korú gyerekek több mint 70 százalékánál ráadásul súlyos vitaminhiányról van szó!

Mi a teendő?
   Aki nem tartózkodik eleget a napon, annak D-vitaminban gazdag ételeket kell ennie. Vagy egyéb módon kell bejuttatnia a vitamint szervezetébe. A napfényt illetően – ebben sok bőrgyógyász véleménye megegyezik – változtatni kell gondolkodásunkon. Ugyanis a sokáig károsnak kikiáltott UV-B-sugarak igenis értékesek, fontosak.
  A sötét, téli évszakban a modern mesterséges fényforrások is sokat segíthetnek. Például az ún. teljes fényspektrumú fényforrások, amelyeket eredetileg a téli depresszió megelőzésére, illetve annak kezelésére fejlesztettek ki. Az ésszerű keretek között végzett szoláriumozás – amely nem nélkülözi a káros UV-A-sugarakat – szintén segíthet a szükséges D-vitamin-szint megőrzésében.

Mire figyeljünk táplálkozásunkkal kapcsolatban?
   A természetes források közül a csukamájolaj a leggazdagabb D-vitaminban – ez 100 grammonként 12 000 N. E. mennyiséget jelent. Ez gond nélkül lefedi napi szükségletünket. Azonban sok szakértő meglehetősen kritikusan viszonyul a csukamájolajhoz. Ugyanis a mai csukamájolaj sokkal több A-vitamint tartalmaz, mint régebben. Ennek oka valószínűleg a halak módosult táplálkozásláncában, vagy a csukamájolaj modernizált gyógyszeripari feldolgozásában keresendő. Aki tehát rendszeresen csukamájolajat fogyaszt, az könnyen A-vitamin-mérgezést szenvedhet.
   Azonban csukamájolaj nélkül is sok D-vitaminban gazdag élelmiszer áll rendelkezésünkre: a füstölt angolna 640, a szardínia 440, a borjúhús 152 N. E./100 mg mennyiséget tartalmaz. Ezen kívül D-vitamin van a tyúktojásban (116), a csiperkegombában (76), a marhamájban (68), a vajban (48) és az avokádóban (137) is. Minden zárójelbe tett szám N. E./100 g élelmiszerre vonatkozik.

A D-vitamin-hiány miatt kialakuló betegségek
   A kutatók azt gyanítják, hogy a D-vitamin-hiány sok betegség kockázatát megnöveli, sőt bizonyos betegségek esetében egyenesen a fő kórok lehet. Brit kutatók több mint 100 000 személy adatait elemezték. A középkorú, illetve idősebb korosztály azon tagjai, akiknél a legmagasabb D-vitamin-szintet mérték, egyértelműen sokkal ritkábban szenvedtek szív- és érrendszeri betegségekben, cukorbetegségben és metabolikus szindrómában, mint azok a kortársaik, akiknek a vérében a legalacsonyabb volt a D-vitamin szintje.
   Egy Finnországban végzett, 100 000 gyermekre kiterjedő mérés is bizonyította a D-vitamin rendkívüli fontosságát: Ha a gyerekek első két életévük folyamán napi 2000 N. E. D-vitamint szedtek, életük további 31 évében 80 százalékkal csökkent annak veszélye, hogy kialakul náluk az I. típusú cukorbetegség!
Ha a legújabb klinikai kísérletek eredményeit összefoglaljuk, akkor a következő betegségek kialakulásához lehet köze a D-vitamin hiányának:

• autoimmun-betegségek (pl. szklerózis multiplex, reumatoid ízületi gyulladás, szisztémás lupus erythematosus),
• magas vérnyomás,
• demencia (időskori elbutulás),
• depresszió,
• cukorbetegség,
• fertőzéses megbetegedések, mint tbc vagy felső légúti fertőzések,
• csontfájdalom és csontelváltozások,
• rákos megbetegedések (pl. prosztatarák, bélrák, gyomorrák),
• Crohn-betegség (egy bélgyulladás),
• izomgyengeség és izomfájdalmak,
• elesésre való hajlam (időskorban),
• Parkinson-kór,
• csontritkulás.

   A csontritkulással kapcsolatban megjegyzendő, hogy a D-vitamin a vékonybélben lehetővé teszi a kalcium felszívódását. A kalcium pedig nélkülözhetetlen a csontszövet képződéséhez, illetve megújulásához. Akinek vérében alacsony D-vitamin-szint mérhető, az a táplálékkal vagy étrendi kiegészítők formájában bevitt kalciumot székletével együtt egyszerűen kiüríti.

A D-vitamin feladatai
   Vajon egyetlen vitamin hiánya valóban képes ennyi betegséget okozni? A kutatók válasza egyértelműen „igen”. Sok sejtünk felületén találhatók ún. D-vitamin-receptorok, parányi „kulcslyukak”, amelyekbe csupán a D-vitamin molekulája illik. Ha ezek a kulcslyukak üresen maradnak, mert nincs elegendő D-vitamin a szervezetben, akkor működési zavarok lépnek fel a sejtben.
   A megfelelő D-vitamin-szintek biztosításával sok millió eurós összeget takaríthatnának meg az egészségpénztárak világszerte. És nem csak a csontritkulás megelőzéséről van szó. Az eddigi vitaminpótlásra vonatkozó adagolási ajánlások túl alacsonynak bizonyultak. Ma napi 1000-4000 N. E. a javasolt dózis.

Milyen tünetei vannak a D-vitamin-hiánynak?
   A D-vitamin hiánya sokféle tünet formájában nyilvánulhat meg. A spektrum a hajhullástól a memóriazavarokig terjed. A tudományos kutatások alátámasztják az asztma és az anyai D-vitamin-hiány közötti összefüggést. Több int 900 újszülött köldökzsinórvérében mérték a D-vitamin szintjét. Évekkel később kiderült, hogy az asztmás gyermekek már születésük előtt is D-vitamin-hiányt szenvedtek. Továbbá, minél alacsonyabb valakinél a D-vitamin szintje, annál nagyobb a perifériás artériaszűkület kialakulásának kockázata.

- dr. ki –


Mennyi D-vitaminra van szükségünk?
A legegyszerűbb vérvétellel meggyőződni D-vitamin-státuszunkról. A normál érték: 30-100 ng/ml (nanogramm/milliliter). A 11 ng/ml alatti érték komoly kockázatot jelent rachitis (angolkór) szempontjából gyermekeknél és csecsemőknél.
A 20 ng/ml-es érték hosszabb távon következményekkel járó hiányállapot.
Az átlagos felnőttnek napi 2000-4000 N. E. (nemzetközi egység, angolul rövidítve I. U.) D-vitaminra van szüksége – tabletta, csukamájolaj formájában vagy napozással „előállítva”.
Különösen aki keveset tartózkodik a szabadban, például az ágyban fekvő betegek, valamint a túlsúlyosak vagy a csontritkulásban szenvedő betegek, helyesen teszik, ha napi vitamindózisukat a fenti ajánláshoz igazítják.
Az 1 és 3 év közötti gyermekeknek legalább napi 400 N. E-re, 3-10 éves korban napi 1000 N. E-re, és 10-20 éves korban 1000-2000 N. E-re van szükségük.
D-vitamin tabletta, kapszula vagy olaj formájában kapható a gyógyszertárakban.