A köszvény a heveny ízületi gyulladások egyik formája, melynek kiváltó oka az ízületekben az anyagcsere egyik végtermékének, a húgysav nátriumsójának kiválása és ...

A köszvény a heveny ízületi gyulladások egyik formája, melynek kiváltó oka az ízületekben az anyagcsere egyik végtermékének, a húgysav nátriumsójának kiválása és lerakódása. A betegség várható kialakulása rendszeres vérvizsgálattal előre jelezhető, mivel a vér húgysavszintjének tartós, kóros emelkedése vezet a heves fájdalmakkal járó első rohamhoz, amely általában a nagylábujjon alakul ki. A kórós húgysav-felhalmozódás oka elsősorban a táplálkozási szokásokban keresendő.

A húgysav képződéséhez szükséges vegyületek egyik lehetséges forrása a húsban gazdag étrend. Régen a tehetősebbek kiváltsága volt a húsevés, ezért a köszvényt a királyok betegségének, a gazdagok reumájának is hívták.

A húgysav nátriumsója nem minden esetben válik ki a testnedvekből. A vér meghatározott mennyiséget képes szállítani a vesébe, ahol a vizelettel távozik. Egészséges szervezetben ez ürülésének legfontosabb útja. Vérvizsgálattal a húgysavszint nyomon követhető, mennyisége szükség esetén több módon is szabályozható!

A húgysavképződés szervezetünk anyagcseréjének egyik nagyon fontos záró lépése. Több, biológiai szempontból kulcsszerepet játszó molekula rendelkezik egy speciális szerkezeti egységgel, melyet purinváznak hívunk. Legismertebb purinvázas vegyületcsalád az információt hordozó DNS- és RNS-láncok. Az élő szervezet összes aktív molekulája feladata ellátása közben folyamatosan cserélődik, meghatározott idő után vagy egy folyamat lefutása végeztével lebomlik, és helyére új képződik. A DNS-láncok lebomlásának végterméke a húgysav.

A húgysav emellett nem csak egy egyszerű bomlásvégtermék, melyet a szervezetnek el kell távolítania. A vérben a húgysav az egyik legfontosabb szabadgyök-hatástalanító molekula. Jóval nagyobb mennyiségben fordul elő, mint az ismert antioxidáns tulajdonságú vitaminok és egyéb hasonló vegyületek. Olyan földrajzi területeken, ahol a szaunázás népszokás, ahol télen fürdenek a jeges tavakban, folyókban, ott az emberek bizonyos betegségekkel szemben ellenállóbbak. Alapos vizsgálatokkal sikerült kimutatni, hogy a test hőmérsékletének hírtelen változtatása megnöveli a vér húgysavszintjét, és komoly mértékben csökken a nagy energiafelesleggel rendelkező szabad gyökök mennyisége. A fokozott szabadgyök-termeléssel kárt okozó betegségek kevésbé képesek kifejlődni. A kutatók feltételezik, hogy ez lehet a téli fürdőzéssel kifejlesztett ellenálló képesség magyarázata.

A húgysav szintje a vérben a férfiaknál és nőknél eltérő. A köszvényes betegek 90%-a férfi. A nők a menopauzáig gyakorlatilag védettek, vérük húgysavszintje alacsonyabb. (Nők értékei: 1,3-5,0 mg/dl vérplazma; férfiak értékei: 2,3-7,0 mg/dl.) Később ez az érték emelkedik, és eléri a férfiakét. 7,0 mg/dl koncentrációérték az a határ, amely fölött megindulhat a húgysavkiválás! A szervezetből naponta - normál étrend mellett - mintegy 600-900 mg húgysav ürül, 1/3-a a széklettel, 2/3-a a vizelettel. A táplálékból naponta képződő húgysav mennyisége mintegy 450 mg.

A köszvény kialakulásának oka
A köszvény azon betegségek közé tartozik, melynek kialakulásáért egyetlen kémiai folyamat, a húgysav nátriumsójának lerakódása felelős. A húgysav megfelelő szinten tartásával a betegség megelőzhető, a már kifejlődött kór kezelhető, a fájdalmas rohamok gyakorisága hatékonyan csillapítható.

Vérünk húgysavszintjét döntő mértékben a táplálkozás, az elfogyasztott élelmiszerek összetétele határozza meg. A bevitt tápanyagok maguk is húgysavvá alakulhatnak, illetve serkenthetik, vagy gátolhatják a húgysav ürülését. Mindkét folyamat ismert, segítségükkel eredményesen mérsékelhető a betegség okozta szenvedés.

A betegséget kiváltó legfontosabb okok a következők:

Sok alkohol, elsősorban a sör fogyasztása. A sörivás duplán káros a köszvényesek számára: az alkohol gátolja a húgysav ürülését, a sör szárazanyag-tartalmának egy része húgysavvá alakulva távozik a szervezetből!
Nehéz, zsíros ételek rendszeres, néha mértéktelen fogyasztása.
Kávé.
Üdítőitalok túlzott fogyasztása.
Testsúlyfelesleg. A köszvényesek zömének testsúlya mintegy 15%-kal magasabb a normálisnál.
A stressz emeli a húgysavszintet. Ez egyaránt igaz minden típusú stresszre. A különböző, jelentős sejtpusztulással járó műtéti beavatkozások, sérülések, kemoterápiás kezelések szintén növelik a húgysavszintet.
Antibiotikumkúra.
Vitaminhiány (különösen a B5-, az A- és E-vitaminok).
A pajzsmirigy pangása, nem kielégítő működése.
Veseelégtelenség.
A különböző időjárás-változásokat követő légnyomásesés köszvényes rohamot válthat ki.
Számos betegség (magas vérnyomás, cukorbetegség, érszűkület, húgysavtípusú vesekő, pszoriázis, leukémia) párosulhat köszvénnyel.
Ólommérgezés. Az utóbbi években ismerték fel, hogy a vérbe jutó ólom a hormonális szabályozó rendszer megzavarásával felboríthatja a szervezet káliumháztartását. A káliumhiány kóros vérnyomásérték-változást idéz elő, valamint húgysavszint növelő hatású. Erre azért is figyelni kell, mert a köszvényes rohamok okozta fájdalmak enyhítésére használt gyulladáscsökkentők (indomethacin, ibuprofen stb.) komoly káliumveszteséget okoznak!
A köszvény hagyományos kezelése
A köszvény hagyományos kezelése során az első körben két dolgot tesz az orvos:

Megpróbálja csökkenteni a rohammal járó heves fájdalmat. Erre leghatékonyabb készítmények az úgynevezett nem szteroid típusú gyulladásgátló készítmények (indomethacin, ibuprofen stb.). Közös jellemzőjük, hogy csökkentik a szervezet káliumszintjét is, ezért ennek pótlásáról sem szabad megfeledkezni. Ellenkező esetben a köszvényes beteg állapota nagymértékben romolhat.
Húgysavszint csökkentő készítményekkel próbálja meg gátolni a húgysavfelesleg kialakulását, illetve feloldani a már kialakult és kivált kristályokat. Sajnos ezek a készítmények is komoly mellékhatásokat váltanak ki, ezért sokan nem bírják tartósan szedni.
A gyógyszeres terápia kellemetlen mellékhatásainak mérséklése érdekében fokozott jelentőségűvé válhat az életmód megváltoztatása, melynek meghatározó eleme a megfelelő táplálkozás.

A betegség, illetve annak kezelése során kialakuló vitaminhiány
A köszvény kialakulásában meghatározó szerepet játszik a táplálkozás. A betegség egyik kiváltó oka lehet a sok purinvázas vegyületet tartalmazó ételek rendszeres, néha mértéket nélkülöző fogyasztása. Emellett egyes élelmiszerek közvetve növelik a húgysavszintet. Például a kávé koffeintartalma a vese működését a köszvényes szempontjából károsan befolyásolja, mérséklődik a húgysavkiválás. Az alkohol hatása hasonló. Másik példa a fagyasztott élelmiszerek esete, melyekben a tárolás során bekövetkező E-vitamin csökkenése vált ki húgysavszint-emelkedést!

A köszvény során a vitaminhiány nem a betegség következményeként alakul ki, hanem a betegséghez vezető helytelen táplálkozás eredménye. A köszvény kialakulása során a nagy valószínűséggel a beteg vitaminbevitele sem volt kielégítő. A vitaminhiányt tekinthetjük a betegség egyik okának is.

A következő vitaminok hiányát észlelték az eddig elvégzett vizsgálatok során:

B-vitamin-család, elsősorban a folsav, a B5- és B12-vitaminok,
C-vitamin,
E-vitamin.
A B-vitamin-család egyik tagja, a B3-vitamin, más néven a niacin kétarcú a köszvényes számára. Kis mennyiségben a napi szükséglet erejéig mindenképpen pótolni kell, de nagyobb mennyisége (naponta 30 mg felett) emeli a húgysav szintjét a vérben. A sörivás is ezért káros többek között. A sör B-vitaminokban - különösen B3-vitaminban - gazdag. Egyes esetekben ezért tekintik a mértékletes sörfogyasztást hasznosnak. De a köszvényesek esete nem ez, számukra a sörivás tilos, mivel alkoholtartalma tovább ronthatja a helyzetüket.

Táplálkozás, vitaminpótlás
A köszvényben szenvedő beteg számára létkérdés a körültekintő, átgondolt táplálkozás. Hely hiányában itt nem áll módomban ennek részleteire kitérni, ezért csak pár szóban említem meg legfontosabb elveit. A beteg számára két tényező betartása elengedhetetlen:

Igyon nagyon sok tiszta vizet, esetleg ásványvizet. A köszvényesek napi vízszükséglete több mint 3 liter! A fokozott folyadékpótlás hígítja a vért, csökken a húgysav-koncentráció, fokozódik ürülése. Vigyázat! A tiszta víz NEM azonos a desztillált vízzel, mint ahogy azt egyes, például az interneten publikáló “szakértők” javasolják. A desztillált víz fogyasztása felborítja a szervezet sóháztartását. A napi szükséglet desztillált vízzel történő fedezése rövid úton életveszélyessé válhat!
Kerülje a purinvázas vegyületeket tartalmazó élelmiszerek fogyasztását. Ezek közül legfontosabb a hús (elsősorban a marha és a disznó, de sajnos a baromfihús és a hal is tartalmaz ilyen anyagokat, bár jóval kisebb mennyiségben), a kávé és a növényi eredetűek közül a hüvelyesek (bab, borsó).
A vitaminbevitellel kapcsolatban a következőket célszerű megfontolni:

B-vitaminok
A B-vitamin-család számos tagjával kapcsolatban derült már ki pozitív hatás a köszvény és a reumás megbetegedések kezelése során, amennyiben a napi szükségletet többszörösen meghaladó mennyiségben alkalmazták. Azonban a kutatók következtetése mégis a legtöbb esetben az volt, hogy csak a teljes B-vitamin-családot tartalmazó készítmények fogyasztását ajánlják a napi szükséglet nem meghaladó mennyiségben. A szólóban nagy mennyiségben bevitt vitamin felboríthatja a szervezet egyensúlyát, melynek következményei nem számíthatók ki előre, és elveszhet a nagy dózissal elérhető pozitív hatás minden előnye.

Egy időben az orvosok a köszvényeseknek 10 mg-os folsavtablettát írtak fel (A napi szükséglet 0,4 mg). Később kiderült, hogy a betegségre gyakorolt kedvező hatásért nem a folsav, hanem annak egyik szennyező anyaga a felelős. Ugyanakkor a nagy mennyiségű folsav bevitele elfedheti egy esetleges B12-vitamin-hiányt, valamint sok embernél gyomor- és bélpanaszokat okoz. Számos esetben nincs tisztázva a nagy adag folsavbevitel következménye.

A B5-vitamin (pantoténsav) fokozott bevitele tűnik még ígéretesnek. Számos esetben alkalmaztak 50-100 mg-os dózist, amikor is a húgysavszint jelentős csökkenését észlelték. A napi pantoténsav-szükséglet 5-10 mg. A számos kedvező tapasztalat ellenére a szakemberek óvatosak. A pantoténsav-túladagolás esetleges következményeiről nem sokat tudunk. Eddig még senki sem figyelt meg káros mellékhatást, de ez önmagában ugyan kecsegetető, de nem ok a megnyugvásra. Valószínűleg ez az oka, hogy a vizsgálatokban használt mennyiségű pantoténsavat tartalmazó gyógyszer nem létezik.

C-vitamin
A C-vitamin esete sajátos. A szakemberek egy része javasolja, másik része kifejezetten tiltja fokozott mennyiségű bevitelét köszvényben szenvedők számára. A napi szükségletet - ahogy azt a C-vitamin esetében már megszokhattuk - nem tartják elegendőnek azok, akik meggyőződéssel javasolják pótlását. Sajnos nem áll rendelkezésre semmilyen vizsgálat, amelyre támaszkodva állást lehetne foglalni a pótlás szükségességéről és mennyiségéről. A tanácstalanságot csak azzal hidalhatjuk át, hogy a napi szükségletet biztosítjuk szervezetünk számára. 60-120 mg C-vitamin rendszeres beviteléről még nem írták le, hogy ártalmas lenne a köszvényesek számára. A napi adag emelése már azért sem ajánlatos, mert egészséges emberek esetében sem bizonyították egyértelműen a megnövelt bevitel veszélytelenségét.

A C-vitamin hiányát leírták ugyan köszvényesek esetében, de ez az egyoldalú táplálkozás következménye és nem indokolja a hiány megszüntetése érdekében a túlzott bevitelt.

E-vitamin
A purinvázas vegyületekben szegény élelmiszerek E-vitamin-tartalma is alacsony. A köszvényesek számára kötelező diéta mindenképp E-vitamin-kiegészítésre szorul. Az E-vitamin kiváló szabadgyök-fogó tulajdonságú molekula. Feltételezik, hogy jelenléte pótolja a húgysavszintcsökkentéssel járó gyökfogóképesség-romlást. A kérdés itt is a pótlandó mennyiség. A legtöbb esetben a napi 100-800 mg közötti javasolt E-vitamin-bevitellel találkozhatunk a különböző hírforrásokban. Az E-vitamin esetében sem áll támpontként rendelkezésre olyan vizsgálat, amelyre hivatkozva megnyugtatóan meg lehetne határozni a beteg számára szükséges napi mennyiséget. A C-vitaminnal szemben itt annyival jobb a helyzet, hogy az E-vitaminnak gyakorlatilag nem ismert az a mennyisége, melyet bevéve káros mellékhatások lépnének fel. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenki saját belátása szerint tetszőleges mennyiséget fogyasszon rendszeresen. De a napi szükséglet két-háromszorosát (100-150 mg) egy köszvényes beteg szedheti és várhatóan állapota javulni fog.

Kvercetin
A flavonoidok jótékony hatása többször is szóba került már. A köszvény esetében a kvercetin neve fordul elő leggyakrabban. Hatékony antioxidáns a legtöbb flavonoidhoz hasonlóan. Gátolja a húgysavképződéshez szükséges xantinoxidáz enzim működését. Számos gyógyszer is ezzel a mechanizmussal próbálja javítani a köszvényesek állapotát. A legjobb kvercetinforrás az alma, az áfonya, a ribizli és a hagyma. A naponta szükséges mennyiség nincs pontosan meghatározva. A legtöbb esetben 200-300 mg a javasolt mennyiség. Sajnos a kvercetin nagyon rosszul szívódik fel. A bevitt mennyiség kb. 2%-a jut csak a véráramba. A többit bélbaktériumok hatástalan származékokká alakítják át. Szerencsére itt sem ismert semmilyen káros mellékhatás!

Dr. Szabó Oszkár
(Természetgyógyász Magazin, 2003. június)